Szia!
Jaajj nem akarom, hogy vége legyen :( úgy szerettem őket olvasni!
Úgy örültem, hogy visszataláltak egymáshoz, egy kis segítséggel :D nem is olyan rossz arc ez a Misha...bár valahogy nem tudtam igazán megszeretni. De lehet csak azért mert erősen Kyle párti vagyok ;)
Azt hittem, mikor majd előre ugrunk az időben, azt látjuk, hogy Kyle szinte már jár, és nem még inkább elhagyja magát, bár az már maga lett volna a tökéletesség. :)
Most jut eszembe, hogy végül nem került elő Kyle exe, nem mintha hiányzott volna,csak azt hittem egy darabig, hogy be fog kavarni,de lehet attól már szappanopera lett volna :D volt így is elég bajuk.
Sashát nagyon bátornak tartom, amiért merte fölvállalni önmagát, a többieknek pedig hálás vagyok, hogy végül is kiálltak mellette, és segítették, amikor arra volt szüksége (Kylet visszaszerezték neki). Illetve, nem feledték a régi ígéretet, amit egymásnak tettek. Ez egy jó pont Mishának :D
Most csak így csaponganak a gondolataim, leírom ami épp eszembe jut... mindig olyan nehéz egy utolsó fejezethez írni :( Azért remélem lesz még egy kis szösszenet velük valamikor :)
Meg hát, én is várom a következő elbűvölő történetedet^^
Melankólikusan-boldog-olvasód: Aileen