Szia!
Régen írtam, ezért bocsi :( viszont ez nem jelenti azt, hogy ne követtem volna a blogot :D
Huh, sok minden történt... itt a végén erősen meglepődtem Áron viselkedésén, én nem mertem volna bejátszani egy ilyet, nagyon bátor, vagy inkább vakmerő. Vagy jobban ismeri Mátét, mint ő saját magát :D amit mondjuk kétlek, mert csak nem rég találtak ismét egymásra... hm bár külső szemlélőként bizonyos dolgok feltűnőbbek lehetnek, mint magának az érintettnek.
Na mindegy, most nem vagyok szómenéses hangulatban (vagyis még mindig...), de annyit elmondhatok, hogy még mindig imádom, ahogy írsz, és hálát adok valakinek, vagy valaminek, hogy rátaláltam az oldaladra :D
Ja, és újra olvastam az Évszakokat egyben^^ ooolyan jó!
Ja, és Marci annyira cuki tud lenni :)
Byebye