Hidegrázósan - a legpozitívabb értelmében - imádtam a történetet! A finálénál kicsit rám jött a riadalom, hogy ennyi és vége, de megnyugodtam. :)
Nick különleges helyet érdemelt ki a kedvencek között, mert sosem találkoztam még annyira egyedi és zseniális történettel, ahol a nagy szerelem nem csak eltűnik a múltban az újabb szerelem miatt, hanem óhatatlanul is részévé válik a jelennek. (Ez a baj a legtöbb történet elmúlt nagy szerelmeivel, hogy valójában csak illúziók voltak.)
Mindig meg tudsz lepni a témaválasztásaiddal, de ezért is van az, hogy ha egy kicsit megcsömörlök, a Te történeteidhez mindig visszatérek.
Köszönöm, hogy írsz! <3