Ó istenem, nagyon tetszett ez a kis háttérinfó! Általában nekem is spontán benyomásokból és ilyen kis illúziókból születnek a legjobb ötletem. Szeretem őket. :)
Örülök, hogy Ákos karaktere megszületett, mert nagyon szeretem ezt a bohóchalat. Édesen esetlen és a 2. fejezet részein olyan boldogan vigyorogtam, hogy barátom megkérdezte miért mentem át elégedett óvodásba. (Meghagytam titoknak.)

Nagyon is sikerült! És igazából nem kell Ákos problémáival sem küzdeni ahhoz, hogy a szorongását megértsük és kicsit átéljük vele együtt.

Ne érezd stressznek. Csak csináld azt amit eddig, mert eddig is nagyon jól ment. <3

Köszönöm az újabb részt!