Frida
„Csak ez a… rémes
fáradtság, és persze,
nem ritkán, kétségbeesés.
Mélységes mély,
leírhatatlan.
Még mindig akarok élni.”
„Mi
menedékül bújunk
az irracionálisba,
a mágiába,
az őrületbe, mert félünk
az igazság
rendkívüli szépségétől”
„Mindannyian
a végösszeg szeretnénk lenni,
nem pedig
egy szám a sokból.”
„Ugyanazért születtünk
mindketten. Felfedezni és
szeretni amit felfedeztünk. A rejtélyt.
Tudván, hogy mindig elveszítjük újra.
Szép vagy. Felékesítelek
saját szépségeddel. Lágy vagy a végtelen
szomorú-
ságodban. Egyszerű keserűség. Felfegyverez
minden ellen, mi fel nem szabadít.”
„Ugyanazok vagyunk, akik voltunk, és
akik leszünk.”
„Erőszakot követelek ebben az őrületben
és te kegyelmet adsz, a fényed és
meleged.”
Frida Kahlo: Napló (ford.: Szabó T. Anna)